Írta: Faar Ida

Gasztronómia – magába foglal mindent, ami az étkezéssel kapcsolatos: az ételek, italok szakértő ismeretétől – az étkezés művészetén át – a szakácsmesterségig – tágabb értelemben pedig a terítés, a felszolgálás művészetét, és az étkezés kultúráját is.

TÁPLÁLKOZÁS KORONKÉNT

 – táplálkozástörténelem dióhéjban -

1. rész AZ ŐSKOR

 

Azt hiszem, a ma embere eleinte igencsak éhen maradna, ha az őskőkorszakban találná magát: egyrészt nem lenne elég tapasztalata az élelmek megszerzésében, másrészt elborzadna a természet által kínált választékot látva.

Aztán…

Aztán az éhség kényszere úgyis rávenné, hogy ahogy ősei ő is:

  • gyűjtögessen – mindent, ami ehetőnek bizonyul. Amíg nem fedezte fel a tűzet, addig nyersen evett magvakat, bogyókat, leveleket, gombákat, gyökereket. Kutatott madarak, tojások után, evett mókust, vakondot, hörcsögöt, rovarokat, bogarakat. Gyűjtött kagylót, csigákat, elhullott állatokat és a folyó által partra vetett halakat is.
  • a tűz felfedezése után süthessen– elsőként a sütést alkalmazták - felforrósított sziklalapon süthették meg a zsákmányt, vagy nyárson, vagy parázson készíthették el ételeiket.
  • később pedig főzni is tudjon - amikor is a sziklák mélyedése, a földbe vájt üregek vagy egy kivésett farönk szolgált edényként
  • majd felfedezhesse a fűszerezést - sós források vízén kívül hamut, aromás növényeket, magvakat, édesítőnek pedig a vadméhek mézét és a jávorfa nedvét használhassa
  • vadászhasson – hiszen a hús volt a legízletesebb eledel, amit a legtöbbre tartottak
  • állatokat háziasítson – juhot, szarvasmarhát, baromfit tartott, így a húsfogyasztás rendszeressé válhatott
  •  növényeket termeszthessen – eleinte ásóbottal, majd kezdetleges ekével, kapával növények magjait tudatosan elvesse - gabona-, kásaféléket, búzát, árpát, kölest termesztett
  • kezdetleges kenyérfélét készíthessen - emberöltők múlva a kövek között megőrölt búzaszemeket vízzel elkeverve pempővé gyúrta, majd forró, felizzított köveken lepény formájában megsütötte.

Érdekességek:

  • Egy tanulmány szerint az ősember agyának drámai növekedése a hús és a főtt ételek fogyasztásával hozható összefüggésbe.
  • Az agy ilyen mértékű fejlődése lehetetlen lett volna nyers, vagy vegán étrenddel.
  • Az ősembernek napi 9 órányi táplálkozásra lett volna szüksége, hogy fedezni tudja szervezete kalória-szükségletét. A főzés felfedezésével viszont az ételek egész évben fogyaszthatóvá váltak.
  • Az ember édes ételek iránti vonzalma azzal magyarázható, hogy amikor elérhető volt, őseink valószínűleg elég sok mézet fogyasztottak. 1-2 millió évvel ezelőtt rendszeresen fogyasztottak magas keményítő tartalmú gyökereket és gumókat. 
  • Elődeink életmódja kizárólag a természet rit­musához és a napsugárzáshoz alkalmazkodott. Minden javat felhasználtak, amit a váltakozó évszakok kínáltak. Csak a legerősebbek maradtak életben.
  •  A Neander-völgyi ősember élete nehéz volt és rövid. Gyakran a vadászat során szerzett vagy ragadozóktól elszenvedett sebesülé­sek okozták halálát. Fertőzés, élősködők, fagyás, éhezés vagy szülés is okozhatta a vesztét. Viszont a csontleletek tanúsága szerint a vadászó-gyűjtögető emberek, jó egészségi állapotnak örvendhettek haláluk előtt.

Miről lesz szó a a következő részben?

Az ókor táplálékai – egyiptomiak, görögök, rómaiak étkezési szokásai…