Írta: Faar Ida
Gasztronómia – magába foglal mindent, ami az étkezéssel kapcsolatos: az ételek, italok szakértő ismeretétől – az étkezés művészetén át – a szakácsmesterségig – tágabb értelemben pedig a terítés, a felszolgálás művészetét, és az étkezés kultúráját is.
TÁPLÁLKOZÁS KORONKÉNT
– táplálkozástörténelem dióhéjban -
1. rész AZ ŐSKOR
Azt hiszem, a ma embere eleinte igencsak éhen maradna, ha az őskőkorszakban találná magát: egyrészt nem lenne elég tapasztalata az élelmek megszerzésében, másrészt elborzadna a természet által kínált választékot látva.
Aztán…
Aztán az éhség kényszere úgyis rávenné, hogy ahogy ősei ő is:
- gyűjtögessen – mindent, ami ehetőnek bizonyul. Amíg nem fedezte fel a tűzet, addig nyersen evett magvakat, bogyókat, leveleket, gombákat, gyökereket. Kutatott madarak, tojások után, evett mókust, vakondot, hörcsögöt, rovarokat, bogarakat. Gyűjtött kagylót, csigákat, elhullott állatokat és a folyó által partra vetett halakat is.
- a tűz felfedezése után süthessen– elsőként a sütést alkalmazták - felforrósított sziklalapon süthették meg a zsákmányt, vagy nyárson, vagy parázson készíthették el ételeiket.
- később pedig főzni is tudjon - amikor is a sziklák mélyedése, a földbe vájt üregek vagy egy kivésett farönk szolgált edényként
- majd felfedezhesse a fűszerezést - sós források vízén kívül hamut, aromás növényeket, magvakat, édesítőnek pedig a vadméhek mézét és a jávorfa nedvét használhassa
- vadászhasson – hiszen a hús volt a legízletesebb eledel, amit a legtöbbre tartottak
- állatokat háziasítson – juhot, szarvasmarhát, baromfit tartott, így a húsfogyasztás rendszeressé válhatott
- növényeket termeszthessen – eleinte ásóbottal, majd kezdetleges ekével, kapával növények magjait tudatosan elvesse - gabona-, kásaféléket, búzát, árpát, kölest termesztett
- kezdetleges kenyérfélét készíthessen - emberöltők múlva a kövek között megőrölt búzaszemeket vízzel elkeverve pempővé gyúrta, majd forró, felizzított köveken lepény formájában megsütötte.
Érdekességek:
- Egy tanulmány szerint az ősember agyának drámai növekedése a hús és a főtt ételek fogyasztásával hozható összefüggésbe.
- Az agy ilyen mértékű fejlődése lehetetlen lett volna nyers, vagy vegán étrenddel.
- Az ősembernek napi 9 órányi táplálkozásra lett volna szüksége, hogy fedezni tudja szervezete kalória-szükségletét. A főzés felfedezésével viszont az ételek egész évben fogyaszthatóvá váltak.
- Az ember édes ételek iránti vonzalma azzal magyarázható, hogy amikor elérhető volt, őseink valószínűleg elég sok mézet fogyasztottak. 1-2 millió évvel ezelőtt rendszeresen fogyasztottak magas keményítő tartalmú gyökereket és gumókat.
- Elődeink életmódja kizárólag a természet ritmusához és a napsugárzáshoz alkalmazkodott. Minden javat felhasználtak, amit a váltakozó évszakok kínáltak. Csak a legerősebbek maradtak életben.
- A Neander-völgyi ősember élete nehéz volt és rövid. Gyakran a vadászat során szerzett vagy ragadozóktól elszenvedett sebesülések okozták halálát. Fertőzés, élősködők, fagyás, éhezés vagy szülés is okozhatta a vesztét. Viszont a csontleletek tanúsága szerint a vadászó-gyűjtögető emberek, jó egészségi állapotnak örvendhettek haláluk előtt.
Miről lesz szó a a következő részben?
Az ókor táplálékai – egyiptomiak, görögök, rómaiak étkezési szokásai…
Utolsó kommentek